2. fejezet

2. fejezet


Egy hétig nem voltam suliba. Carlisle szerint toroknyuszim van... Pedig én nem ettem semmi féle nyuszit. Otthon nagyon unatkoztam, ezért leszaladtam Tanyáékhoz. Tanyán nem volt semmi, így hazamentem. Még csak másnap keződött a suli, így kimentem a házunk L.A. (eléj) napozni.
Hétfőn újra elindultam suliba. Ma nem volt bioszóra, úgyhogy már tizenegykor elindultam az ebédlőbe, hogy le stipi-stopizzam a hatos asztalt, ahol csak öten ülünk. Bellus ebédnél folyamatosan engem bámult. Miközben ő engem bámult én őt bámultam. Arra gondoltam, hogy venni kéne neki valami szép ajándékot, hogy kicsit elterelje a figyelmét rólam. Egy ezüst nyakláncra gondoltam, verbénával.
Már épp a kocsi felé tartottunk Alice-szel, hogy elmenjunk Mystic Fallsba nyakláncot nézni, mikor hirtelen egy furgon indult Bella felé. Ezek szerint nem csak én nem csípem a csajt. De hát nem úgy volt, hogy egy őz miatt akar meghalni? Kénytelen voltam megmenteni. Átsettenkedtem a parkolón úgy, hogy senki ne vegyen észre. Már csak egy méter volt Bella és a kocsi között, ezért odavetettem magam a tragacs elé. Ellöktem Bellcsi közeléből az furgont, ő meg magát vágta hanyatt. Mikor ránéztem ugyanazt a citromba harapott macska hunyorítást alkalmazta, mint bioszon. Ezért én is átmentem állatba; eléggé bocin néztem rá. Ez az egész egy másodpercig tartott, így a tesóimmal gyorsan elhúztuk a csíkot. A kórházban Rosalie meghamisította Belcsu röntgen felvételét, így mostmár mindenki hülyének nézi.
Éppen arról beszélgettem Carlisle-lel, hogy egy seggből kioperálni egy kezet elég nehéz művelet.
"Ez a majdnem elcsapott ribanc már megint itt van, ... hogy lehet, hogy még a kórházban is kihagy a szívverése? Bakker!" - Tipikus Rosalie.
Odaccammogtam Bellushoz, mire ő elkezdte fosni a szavakat.
-De mégis.....de mégis.....de mé..... de..... eee..... tee... ööö....
Agyhalál.
-Szóval láttam, hogy te megállítottad a furgont.
-Mi? Dehogy is! Csak képzelődtél.
- Láttam, amit láttam. Szerinted azt is képzeltem, hogy te egy boci vagy?
- Bella, de hát én Tyler mellett ültem. Az arcom épp ott volt a gázpedálnál.
-??
-Ööö... kerestem a kulcsomat.
-Miért mentettél meg? - kérdezte és felhúzta a szemöldökét.
-Mert azt akarom, hogy az én kocsimban te keresd a kulcsot.
***
Másnap ebédnél tisztáznom kellett a dolgokat. Már a gondolatokban előre láttam, hogy Bellus elég szexuálisan öltözött fel. A miniszoknyában lépcsőn elesőt, mindenki merven figyelte. Bella éppen gyümölcskonzervekből épített várat. Az almabástya épp legurolóban volt, ígyhát megfogtam, úgyhogy mondhatjuk, segítettem az építkezésben. Persze Emmett szeirnt még napszámosnak sem vagyok jó.
-Nem kéne barátkoznunk.
-De... ööö... mégis miért?
-What if I'm not the hero? What if I'm the bad guy?
-He? Hát akkor tegyük fel hogy nem vagyok okos. Akkor ez a mondat mit is jelent?
-Csak annyit, hogy .. mindegy.
-Tudod mit ? Miért nem lógunk együtt egy kicsit? Gyere velünk a strandra?
-Fizetősre?
-Nem. A Láposhra.
-Bocs, de nem.
És otthagytam, mint eb a szarát.