
3 nappal később:
Ott álltam az Pesti apartman előtt, amit a sajtósom foglalt le. Ez szép. Fintorogva álltam a Lostban lévő barakkokhoz hasonlító "házacska" előtt. A francnak van kedve a saját szülinapján utazni egy tök idegen országba, egy fiú után, akitől a hányinger kerülget. Rob miatt nem szálhattam meg *****-os szálloodában, maradt nekem ez a lepattogzott, sárga bunker. Csak egy testőr kísért el, aki elintézte az inkognitómat és még kipakolni is segített. Robbal előző nap megbeszéltük, hogy holnapután találkozunk. Addig is ebben a lebukkant lyukban kell dekkolnom. Pár nappal ezelőtt kicsit többet akartam megtudni arról az országról, ahova tartok. Nem éghetek le megint úgy, mint Franciaországban, ahol még azt sem tudtam, ki az elnök. Persze káromkodni úgy is tudtam. Így elővigyázatosságból rágugliztam és egy twitteres szavazást dobott ki, ahol az Eclipse fanokat rangsorolták. Az országok között Magyarország volt az első.
Az első pesten töltött órámban mindent végigtöröltem alkoholos kézfertőtlenítővel. Naná, hogy az egész 110 ml-es doboz kifogyott.
***
Este megágyaztam és úgy döntöttem megpróbálok elaludni ezen a kínzóhelyen. Rajtam egy kinyúlt póló kezemben egy csótányírtó és így feküdtem be az ágyba.
Nagy nehezen sikerült elaludnom, de az éjszaka közepén szuszogásra keltem. Először nem mertem kinyitni a szemem, inkább még feljebb húztam a takarót. De a szuszogás nem akart szünni, így csak felültem. Rájöttem, hogy a csótányírtó nem sokat használna ellenne, így elővettem a telefonom.
-Mi van? -szólt bele kómásan.
-Rob, Itt van Darth Vader!-suttogtam a telefonba.
-Jaj, Istenem, Kristen!
-De esküszöm olyan, mintha a Halál csillag beköltözött volna a WC-be.
-Akkor érted küldöm Yodát.
-Oké, kö... Most mi van? Ez most komoly? -összezavarodtam. -Gyere értem. -kértem.
-Hajnali kettő van és hatkor kezdődik a forgatás. Nem megyek érted. Ha annyira fosol gyere te. -és azzal letette a telefont.
Visszafeküdtem az ágyba, nyakig betakaróztam és vártam az igaz halált. Perceken belül csöpögni kezdett valami. Attól tartottam, hogy összedől az egész és eláztatja a tamponomat, amit a WC-ben hagytam. Ezért Rob még megfizet! Bassza meg, mi van ha tényleg van ott valaki? Lehet egy baltás gyilkos is Darth Vader szuszogással, nem?
A telefonom csörgésére összerezzentem.
-Érted küldök valakit. -jelentette ki Mr. Nagylelkű.
10 perc múlva tényleg ott állt a taxi rám várva. Úgy ahogy voltam beugrottam. Vittem a telefonom, a kispárnám és egy doboz cigit. Mondjuk nem mintha Robnak nem lenne, de úgyse adna.
-A Hotel Intercontinentalba, legyen szíves.
-Dik má'. Jóvááná cshájee!!
Úristen, hova kerültem?! Ez meg milyen nyelven beszél?
-Dicsák te nágyon jóu bulá vágy! Ingertokinál?! Hát az meg hun a rákban ván?
-Öö..azt hiszem rossz taxiba szálltam.
Már ugrottam volna ki a tragacsból, mikor megfogta a kezemet. A sok fuxtól nem is láttam a karját. Ezután egy hétig fertőtleníthetem a kezem..
-Jájj, á rák egye mán' kia szived, csák humoroskodokáá'.
Miért? Istenem miért? Rob ezért tényleg megfizet.
Úgy tizenöt perc autókázás és jó pár Nótár Mary szám meghallgatása után végre megálltunk a hotel hátsó bejáratánál. Rob ott feszített az ajtónál, kezében a telefonnal és a pénztárcájával.
-Már azt hittem elraboltak.- vigyorodott el.
-Te ezt komolyan gondoltad?- böktem a taxis felé.
Rob alig bírta visszatartani a röhögését. Már kezdtem volna káromkodni de ő hirtelen közelebb lépett és megcsókolt. Kamerákon kívül még sosem csókolóztunk egy jót. Nane. Ellöktem magamtól, persze csak lassan, hisz már régen smároltam bárkivel is. "Ha nincs jobb, jó ő is." elvet követtem.
-Tudod, a látszat.- súgta a fülembe, miközben a másik karjával intim szférán belülre húzott.
-Tudom, ezért nem váglak most rögtön tökön. - beletúrtam a hajába és megcsókoltam az arcát - Te fogat mostál? Megint? Mi ütött beléd?
-Sosem lehet tudni.
Odafordult a taxishoz, hogy kifizesse. A fószer szinte rátapadt a redvás ablakra, már szinte folyt a nyála is.
-Táníccsád má'meg erre áz ásszonyt is, more. E' jóvutt.
-Mennyivel tartozunk? - kezdte terelni a témát Rob.
-Ezernyóccáz forint. De csák me' illyen jou bulát köllet szállítáni, cshájje! - Rám nézett, mintha a lelki szemei előtt már pucér lettem volna.
-Inkább bent megvárlak. - pillantottam Robertre.
-Rendben. 3.emelet 78-as szoba, itt a kártya amivel kinyithatod az ajtót. - átadott egy piros alapon nagy "I" betűt formázó kártyát és az ajtóra mutatott.
Két percig sem tartott mire felértem és bejutottam a lakosztályba. Ahhoz túlságosan is hulla voltam, hogy körülnézzek, csak annyit láttam, hogy jó nagy és drága berendezési tárgyakkal van tele. Bezuhantam az ágyba és vártam, hogy Rob feljöjjön. A telót ledobtam az ágy mellé, kispárna a fejem alatt, cigi az éjjeliszekrényen.
-Remélem itt nincs semmi, vagy senki a sötét oldalról. - meggyőződésem volt, hogy olyan szép szobába nem költözik Darth Vader.
-Ne félj, az erő velem van! - jaj "Mr. Humoros vagyok" - Menj arrébb!
-Te komolyan azt hiszed, hogy egy ágyban fogunk aludni? - csak nem olyan hülye, hogy így gondolja.
-Vagy lemászol az ágyamról, vagy együtt alszunk. - jelentette ki határozottan.
Megadtam magam. Mivel korán kezdődött a forgatása, gondoltam csak ne aludjon a földön. A padló mindenhol kényelmetlen.
Bebújt mellém az ágyba. Rögtön kirázott a hideg.
***
Nagyjából az éjszaka közepén apró mocorgásra ébredtem. Esküszöm már kerestem a lézerkard pirosan izzó fényét. Bazd meg, komolyan mondom, kezdek paranoiássá válni, de minimum megőrülök. Kissé felkönyököltem, hogy jobban lássak, bár kellett pár perc, hogy a szemem hozzászokjon ehhez a sötéthez. Ez a kretén barom minek húzta be az összes függönyt? Attól fél, hogy elég a napon vagy mi? Nekem fény kell, ember!
Mikor már úgymond láttam körbenéztem a szobában, de nem volt semmi. Az ajtó teljesen zárva volt, így elbotorkáltam odáig, nem is tudom mi a fasznak, csak úgy. Résnyire nyitottam, de ááá... Ez a szar fény kiégeti a retinámat, baszod! A gyors váltás után ezt is kezdte megszokni a szemem és már csak azt láttam, ahogy Pattinson rázza formás kis hátsóját, miközben elől... ó te jó ég! Na ez volt az, amit soha a büdös életbe nem akartam látni. Az ifjú Jedi lovag a lézerkardjával játszadozott. Azt a kurva... Valahogy a szemem ottragadt azon a bizonyos ponton, az állam pedig valahol a lábujjam előtt ért földet. Megembereltem magam, bár arra, hogy ezt hogyan, már nem nagyon emlékszem és kiléptem a fénybe. A belső kis hang azt kiabálta, hogy „Ne menj a fény felé!”, de nem hallgattam rá. Ördögi énem nem hagyhatta, hogy Mr. Lobogófarok, ne tudja meg minek is voltam az előbb szemtanúja. Gonosz vigyor terült szét az arcomon, ahogy belegondoltam, hányszor vághatok vissza neki ezzel.
-Tedd el méretes fénykardod, ifjú Anakin. Társaságod akadt. -mondtam azon a bizonyos hangon, miközben a röhögéstől majd' kiköptem a tüdőmet is. Hozni kellett volna egy kamerát is és felvenni az attrakcióját, majd a fejét, mikor rájön, hogy lebukott. Ha nem futok be színésznőként, ezért száz, hogy ezreket fizetnének nekem. Sőt! Milliárdokat. A francba! Ezt elkúrtuk. Nem kicsit. Nagyon.
-Te... hogy... mióta? -dadogott össze-vissza. Az arca olyan piros volt, mint aki most húzott le egy üveg vodkát. Ami azt illeti már láttam így.
-Nem régóta, de annyira ügyesen gyakorolsz, hogy Yoda biztos nagyon büszke lenne rád.
Nem bírtam elszakadni ettől a Star Wars témától. Ami azt illeti nagyon is élveztem. Szerencsétlen csak állt ott és szemlélte nagyon érdekes lábujjait. Biztos meglepődött, hogy neki is tíz van, vagy nem tudom, de kezdtem megsajnálni. Odaléptem hozzá és megöleltem. Nem tudom mi üthetett belém, de valahogy annyira aranyos volt azzal az elkámpicsorodott fejével. Mint egy kisfiú az óvodában, aki lebukott, hogy zsebre vágta a fényes, piros kisautót. Felnéztem az arcára, de még mindig nem nézett rám. Szegénykém nagyon zavarban lehetett, de hát mégis mit gondolt? Kristen Stewarttal van egy szobába.
Végigsimítottam borostás arcán, majd beletúrtam a hajába és legvégül apró puszit nyomtam puha ajkaira.
-Jó éjszakát. -suttogtam mellkasába, majd megfordultam és visszafeküdtem aludni.